Bánya Felcsúton: nagyvonalúan vásárolta meg Orbán Győzőék ingatlanját Mészáros Lőrinc

  • Magyar Krisztián
  • 2015. december 9.

Kis-Magyarország

A milliárdos polgármester Orbán Győzőéktől vásárolt területet úgy, hogy ott még évekig üzemeltethet homokbányát a Gánt Kő és Tőzeg Kft. Azaz a kormányfő apjának cége. Ízelítő.

Orbán Győzőék cége már évek óta termelhet ki homokot egy Felcsút melletti bányából – tudta meg lapunk. A közel negyvenezer négyzetméteres ingatlan több éven át a miniszterelnök családjához tartozó Gánt Kő és Tőzeg Kft. egyik regisztrált fióktelepe volt, a bányaterületet még 1996-ban vásárolták meg privatizált Csákvári Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-től. Még a mai napig bányászhatnak homokot itt Orbán Győzőék, hiszen idén szeptemberben a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya néhány hónapja 2025 decemberéig adott egy újabb környezetvédelmi működési engedélyt a család érdekeltségéhez tartozó Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek, így még 20 évig működhetnek a „Felcsút II. – homok védnevű bányatelken”, ahonnan évente maximum ötvenezer köbméternyi nyersanyagot fejthetnek ki.

Odateszem a bányát, jó?

Odateszem a bányát, jó?

Fotó: MTI

A lapunk birtokába került környezetvédelmi működési engedély meghosszabbítását még 2015 áprilisában kezdeményezték Orbánék, közvetlenül azelőtt, hogy eldönthették: eladják a homokbányának is otthont adó, mintegy négyhektáros ingatlanjukat.

Nem lehetett könnyű ilyen helyzetben olyan vevőt találni, aki vállalta, hogy két évtizeden át nem kezd semmit azzal a földdel, amelyet a termelés végezte után rekultiválni is kell. Azonban akadt egy érdeklődő, hiszen a jelek szerint Mészáros Lőrincnek pont szüksége volt egy kibelezett bányagödörre, így a felcsúti milliárdos polgármester legnagyobb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. idén májusban megvásárolta a még működő homokbányát a szintén Orbán-érdekeltség Nehéz Kő Kft.-től. Azért a Nehéz Kőtől, mert 2015 februárjában ide került át a tulajdonjog a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-től. A házon belüli tulajdonoscsere után eltűnt az ingatlanra bejegyzett 35 millió forintos jelzálogjog is.

false

 

A friss környezetvédelmi hozzájárulás megadása előtt a felcsúti jegyzőnek is nyilatkoznia kellett, aki szerint minden a lehető legnagyobb rendben volt, szerinte „(…) a tervezett tevékenység az önkormányzati szabályozással és a helyi településrendezési eszközökkel összhangban áll”. Amikor a jegyző áldását adta az újabb engedélyek kiadására, már főnöke, Mészáros Lőrinc cége tulajdonában volt a földterület.

Nem ez az egyetlen üzleti kapcsolat a felcsúti polgármester és Orbán Győző között. Kettejük bizniszeiről, a felcsúti homokbányáról és a miniszterelnök családjához köthető cégekről további információkat olvashat Magyar Krisztián teljes cikkében, amelyet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban találhat meg.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.